Hogyan vethetünk véget a járványok korának?

A jövő járványai gyakrabban fognak kitörni, gyorsabban fognak terjedni, több gazdasági kárt és halálesetet fognak okozni, mint a Covid–19, ha nem történik alapvető, gondolkozásmódbeli változás a felbukkanó kórokozók globális megítélésében – erre figyelmeztet a 22 tagú nemzetközi szakértői csoport által készített pandémiás jelentés. A kutatói csapatnak két magyar tagja, dr. Török Katalin (a multidiszciplináris panel tagjaként) és dr. Földvári Gábor (szakértőként), az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. Az IPBES (a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform) által szervezett virtuális tudományos találkozón a természet pusztítása és a világjárványok közötti kapcsolatot vizsgálták, és arra jutottak, hogy a jövő járványainak megelőzéséért sokat tehetünk, amennyiben sikerül az utólagos intézkedések helyett preventív üzemmódba kapcsolni.

A csaknem 700 tudományos szakcikket felhasználó elemzésben a kutatók rámutatnak arra, hogy a klímaváltozást és a biodiverzitás csökkenését ugyanazok az emberi tevekénységek idézik elő, mint a pandémiát. A természetes élőhelyek bolygatása és pusztítása, a mezőgazdaság terjeszkedése, a kereskedelem, a termelés és a fogyasztás nem fenntartható jellege úgy avatkozik a természetbe, hogy megnő a vadon élő állatok, a háziállatok, az ember és a kórokozók találkozási esélye, ez pedig a járványok mind gyakoribb kitöréséhez vezet. A Covid–19 pandémiát, mint az eddigi globális járványokat is, állatból emberbe jutó kórokozó idézte elő, és mint a korábbiaknál is, teljes mértékben az emberi tevékenységnek köszönhető a kitörése – állítja a jelentés.

A nemzetközi szakértői csapat meggyőző tudományos érvek alapján arra a pozitív következtetése jutott, hogy egyre nagyobb tudásunk és eszköztárunk van ahhoz, hogy járványokat előzzünk meg. Ehhez azonban a jelenlegi utólagos kárenyhítés (vakcina, gyógykezelés) helyett preventív módon kell cselekednünk. Először is szükség lenne a még a tudomány számára teljesen ismeretlen, a természetben óriási számban megtalálható kórokozó feltérképezésére. A kutatók 540–850 ezerre becsülik azon vírusok számát, melyeknek esélye van állatról emberre átterjedni. A pandémiák megelőzése érdekében jelentősen változtatnunk kell azokon az emberi tevékenységeken, amelyek a biodiverzitást akadályozzák (pl. erdőirtás, vadkereskedelem), és komolyabb védelmet kell adni a nagy fajgazdagságú élőhelyeknek. Ez csökkenti a vadonélő állatok, a háziállatok és az ember találkozási esélyeit, és így kisebb lesz az új betegségek emberre való átterjedésének valószínűsége is – írja a jelentés. A megelőzés mint stratégia amellett, hogy életeket ment, komoly gazdasági ösztönző is lehet: a kutatók rámutatnak arra is, hogy egy pandémia gazdasági kára a százszorosa a megelőzés költségeinek.

A jelentés készítői konkrét javaslatokat is tesznek arra vonatkozóan, hogy egyéni, közösségi és globális szinten mit tehetünk a megelőzés érdekében. A kutatók egyetértenek abban, hogy a megszokott problémamegoldásaink nem fognak működni, és alapvető, a gondolkozásmódunkat érintő változtatásokra van szükség a jövő járványainak elkerülése érdekében.

Bővebben: https://ipbes.net/pandemics