Média

2021-01-03 444.hu

Az Ökológiai Kutatóközpont Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoportjának vezetőjével, Molnár Zsolttal egyszer már hosszabban beszélgettünk, akkor elsősorban arról, hogy miért van szükség arra, hogy a tudományok képviselői is nagyobb figyelmet szenteljenek a helyi, hagyományos tudásoknak, és hogy mit lehet tanulni például a magyar pásztoroktól. Ezúttal a szerbiai kutatómunkájukról, illetve az erdei és mocsári disznótartás feltáratlan kérdéseiről beszélt nekünk.

2021-01-03 24.hu

A fagy és a napfényes időszak csökkenése a növényeket is drasztikus válaszra kényszeríti, de nem kell őket félteni: számos trükköt ismernek. A növényvilág rendkívüli stratégiákat alkalmaz: felkészül, raktároz, visszahúzódik, fagyállót használ és trükköket vet be. A részletekről Kósa Géza dendrológust, az Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó Nemzeti Botanikus Kert tudományos gyűjteményvezetőjét kérdeztük.

2021-01-02 24.hu

A vadon élő állatok hónapokig készülnek a télre, az evolúció változatos stratégiákkal gondoskodik a túlélésről, számos stratégia alakult ki a szűk hónapok átvészelésére. Arra kértük Godó Laura biológust, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársát, az ÖBI Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport tagját, néhány érdekes részlet kiemelésével avasson be minket abba, általánosságban milyen stratégiák fordulnak elő a hazai állatfajoknál.

2021-01-01 qubit.hu

Klímaapokalipszis után harc botokkal és kövekkel a civilizáció romjain, vagy poszthumán evolúció, ahol a saját döntésünk, hogy meg akarunk-e maradni 100 százalékig embernek? 2021-ben mindkét jövőkép és az átmeneteik is elképzelhetők. .. 2020 nem volt átlagos év, de vajon tekinthető-e korszakhatárnak? Lehetséges, hogy az utókor valaminek a kezdeteként tartja majd számon? Négy olyan embert kérdeztünk erről, aki a maga szakterületén keresztül a nagy képet is jól látja: Szathmáry Eörs evolúciós biológust, Chikán Attila közgazdászt, Pintér Róbert információstársadalom-kutatót és Nyiri Gábor agykutatót.

2020-12-27 24.hu,

Hévízeink természetes inkubátorként szolgálnak a melegkedvelő fajoknak, amelyek aztán agresszív terjeszkedésbe kezdhetnek az egész országban. A Hévízi-csatorna egy trópusokat idéző akváriumhoz hasonlít, egy veszélyes rák elszabadult végig a Dunán és a Tiszán, a Balatonban pedig az úszást is ellehetetlenítő óriáshínár szaporodik... A melegkedvelő, akár trópusi környezetből származó állatok és növények ugyanis vígan megélnek, szaporodnak e helyeken, a pusztulásukat okozó téli fagyoktól védve.
És hogy mindez hova vezet arról Dr. Lukács Balázs biológus, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa beszél a 24.hu-nak.

2020-12-26 hang.hu

Ahogy idősebb lesz az örvös légykapó, egyre bonyolultabb éneket dalol, de a dal elemei kötöttebbekké válnak, derítették ki az Ökológiai Kutatóközpont és az ELTE viselkedésökológusai erdei laboratóriumukban, ahol több száz mesterséges odú segítségével vizsgálják a légykapók viselkedésének minden elképzelhető aspektusát. A madárdal bonyolultságának megértésében a hálózatelméletet is segítségül kellett hívni. – A kutatócsoportunk már sok éve vizsgálja az örvös légykapót, és ennek részeként igyekszünk kideríteni, hogy a madárének hogyan jön létre, milyen faktorok vannak rá hatással, és az evolúció során hogyan alakult ki – mondta lapunknak Zsebők Sándor, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.

Oldalak