Dr. Erdős Lászlót, a kutatócsoport, és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát, a tanulmány első szerzőjét kérdeztük a részletekről. Feltételeztük, hogy az Alföldön az árnyék mellett a szárazság is korlátozhatja a tölgyerdők megújulási képességét – mondja a 24.hu-nak Erdős László. Az eredmény pedig igazolta a kutatók azon feltevését, miszerint az erdőssztyeppen, a faj elterjedési határán a szárazság komolyabb akadálya a tölgyerdők regenerálódásának, mint az árnyék.
Noha a Szentírásban megjelenő ételeket és ízeket nagyon nehéz rekonstruálni, Fráter Erzsébet biológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetéhez tartozó Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert kurátora megkísérelte összefoglalni a Kánaánban fellelhető növények és ételek kultúrtörténetét, az ott élő emberek ételeinek és táplálkozási szokásainak bibliai vonatkozásait.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) három, eddig egy-egy kutatóközponthoz tartozó intézete kiválik, és önálló kutatóhelyként dolgozik tovább. A döntés az Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetét (ÁOTI), a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetét (GGI), valamint az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetét (BLI) érinti. A három intézet speciális, sok esetben unikális feladatokat lát el.
Barta Sylvia a Vácrátóti botanikus kertből számolt be az elkövetkezendő hét várható időjárásáról. Egy dolog biztos: Közeleg a tavasz!
Zsigmond Vince a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert vezetője: a Pannon Magbank a maga valójában nem látogatható, azonban nagyon fontos a látogatókkal megismertetni a magbankok jelentőségét és funkcióját. A magbankok jelenléte sok botanikuskertben összefonódik a kert más funkcióival. A botanikus kertek génbanki szerepet is betöltenek, illetve évszázados hagyomány a magcsere a botanikus kertek között. A természetes flóra túlélése már sokszor nem biztosított az eredeti élőhelyén, ezért biztonsági kérdés is a magbankok létrejötte. A Pannon magbank célja, hogy elsősorban természetvédelmi célból őrizze meg a természetes flóra magvait.
Egy magyar-bolgár kutatás most egészen új léptékben vizsgálta a kurgánok élővilágát, pontosabban az élőhelyi sokféleség és a növényi fajgazdagság kapcsolatát. Kiderült például, hogy a halmok két oldalán 13 fokos hőmérséklet-különbség is lehet egy adott napon belül, és egymástól több száz kilométerre honos fajok élnek itt együtt ebben a mikrovilágban. A részletekről Dr. Deák Balázst, az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoportjának munkatársát, a Science of the Total Environment című interdiszciplináris folyóiratban megjelent tanulmány első szerzőjét kérdeztük.