Az új koronavírus ellenében tűzoltás folyik, és ne legyenek illúzióink, hasonló járványok bármikor beindulhatnak, akár egymással párhuzamosan is. Ezért pedig nem a vadon élő állatok, hanem az őket bolygató emberi tevékenységek a felelősek, a nyugati igények és a nem fenntartható fogyasztás.
A kérdésben komoly előrelépés történt a napokban azzal, hogy megjelent az ENSZ égisze alatt működő IPBES által szervezett, a biodiverzitás csökkenése és a világjárványok összefüggéseit elemző jelentés. A mintegy 100 oldalas tanulmány 22, a világ élvonalába tartozó tudós munkája, akik számos érintett területet képviselve jutottak egy nevezőre. Köztük Dr. Földvári Gábor szakértőként, valamint Dr. Török Katalin szervezőként működött közre, mindketten az ELKH Ökológiai Kutatóközpontjának (ELKH ÖK) munkatársai.
Hogy a lusta, zenélgető tücsök és a szorgalmas, güriző hangya meséje jókora ökörség, azt régóta pedzegetik már, mostanra azonban tudományos eredmények mutatják: a zene az összehangolt emberi cselekvést lehetővé tévő evolúciós előnyt jelentette százezer évekkel ezelőtt. S bár mára elvesztette eredeti funkcióját, biokémiánkba ivódva minden jó hatása megmaradt. A legjobb evolúciós melléktermék – tudtuk meg Szilágyi András fizikus-evolúcióbiológustól.
Közös előadássorozatot szervez a BarabásiLab, a Ludwig Múzeum és a KÜRT Akadémia a hálózatok rejtett kapcsolatairól.
November 14-én Jordán Ferenc és Kertész János előadásán vehetnek részt az érdeklődők: Kulcsjátékosok az ökológiában x A Wikipédia hálózatai
Jordán Ferenc, biológus, rendszerökológus, az MTA doktora, az ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatója szerint az ökológusok számára kellemes, de nagy kihívás megérteni és előrejelezni, hogy miként működik mondjuk egy erdő vagy egy tó. Az előadás arra keresi a választ, hogyan lehet a modern adatokkal és algoritmusokkal azonosítani a főszereplőket. Megnézzük, mely fajok a legfontosabbak egy ökoszisztémában, mely egyedek egy állati csoportban vagy éppen mely erdőfoltok egy tájban.
Milyen veszélyeket rejthet a japán lódarázs elterjedése eredeti hazáján, Kelet-Ázsián kívül? Dr. Kovács-Hostyánszki Anikót, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársát kérdeztük.
Kovács-Hostyánszki Anikó szerint indokolt, hogy az amerikai mezőgazdasági minisztérium rögtön az elején hajtóvadászatot indított a behurcolt rovar ellen, terjedésének kezdeti stádiumában talán még hatékonyan fel lehet lépni ellene.
A koronavírus-járványból rengeteget tanulhatunk, az egyik legfontosabb megállapítás az, hogy változtatnunk kell a természethez fűződő viszonyunkon. Az élővilág kizsákmányolása, fenntarthatatlan és felelőtlen viselkedésünk ugyanis nagyban segítik a pandémiák kialakulását. ..Az IPBES szerint elengedhetetlen lenne egy megelőzést szolgáló kormányközi szervezet létrehozása, amely koordináltan gyűjthetné és szolgáltathatná a tudományos adatokat és tanácsokat a döntéshozók számára.
A Felfedező a tudomány világáról című műsorban Bánsági Éva beszélgetett Szabó Beáta biológussal a mezokozmosz mibenlétéről, a Balatoni Limnológiai Intézet kutatói által végzett kísérletekről. Időszakosan kiszáradó víztesteket vizsgálnak, amelyek különleges sós tavak, a szikesekre jellemző az élőviláguk.